2011. január havi archívum

Mészáros Gabriella cikke a VI. jótékonysági bálról

2011. január 26. szerda

Nem is először, hanem pontosan hatodszorra hívta össze a nagyérdeműt a Tokaji Borbarátnők Társasága. Most már szinte törvényszerű, hogy ha bál van, akkor hó is van. Így volt ez most is, ám ennek ellenére megtelt a tokaji Kulturális Konferencia Központ (volt zsinagóga épülete), ahol igyekeztek mindent a bál, no és persze a tokaji bor szellemében kialakítani. Jó ötlet volt, hogy az asztalokat egy-egy dűlőről nevezték el, és az onnan származó kövekkel, vesszőkkel díszítették. Megfelelő identitású termelő is akadt minden asztalhoz.

Magam nem túl intenzív bálozó lévén, főképp a borokra és ételekre koncentráltam – amúgy a rendezvény maga is erre lett kihegyezve. Tömören a „konyháról” annyit lehetne mondani, hogy le a kalappal. Konyha amúgy nincs, Hercegh Zoltán (67 Étterem – Székesfehérvár) és kellően vegyes csapata ott állt munkába, ahol tudott. A ritka rossz körülmények között tálalt és felszolgált fogások kifogástalanok voltak, akárcsak maga a szerviz. A teremben semmit nem lehetett érezni abból, hogy az előkészítés jó része a lépcsőházban történt… Ezt persze nem rójuk föl a szervezőknek, inkább csak elmélázunk rajta, hogy Hegyalja még mindig nem bír egy olyan helyiséggel, ahol egy efféle rendezvényt méltó módon lehet megrendezni. A Degenfeld Kastély a maga nemében nagyon szép és reprezentatív, de bálozásra alkalmas helyisége épp úgy nincs, mint a tarcali Andrássy Kúriának. Viszont ha minden jól megy, jövőre már mehetnek a Barátnők a Tokaj központjában épülő Aranysas Szállodába. (Patricius beruházás.)

Mivel a menü tényleg nagyon jó volt, megosztom mindazokkal, akiket érdekel. Indítás (fogadó): érlelt sonka vörösboros almapürével; borjúcomb tonhalas krémmel; 
gyömbéres-zöldcurrys vajhal. Aki kötözködni akar, számon kérheti a helyi alapanyagokat, de tudjuk jól, hogy ezekkel Tokaj nem áll túl jól. Az ízek izgalmasak voltak, a falatkák frissek, a hozzájuk kínált La Perla Frizzante 2008 habzó bor – Demetervin – pedig kellően üde és még a poharakat is elég gyakran cserélgették. Az indítás tehát jó volt, még fel is tudtunk melegedni.

Hideg előétel: Szarvasgombás érlelt szürke marha bélszín uborkás tapenáde-dal és bazsalikomos zöldsalátával. Őszintén szólva nekem ez a fogás ízlett a legjobban. Tatár-szerűen kínált husi „éppen csak erre jártam” mennyiségű szarvasgomba olajjal – zseniális volt. A hozzá kínált Kikelet 2008-as Furmintja állta a csatát, jó savakkal, leheletnyi cserzőanyaggal, és a szokásos citrusos-vegetális felhanggal. Izgalmas volt, és persze örültem, hogy sokszor szajkózott véleményem, miszerint a tokaji borok nem csupán desszertekhez és unalmas fehér húsokhoz valók, ismét bizonyítást nyert.

A leves előtt Májer János polgármester úr szalmaégető erőmű ügyben némi aktuálpolitikát csempészett beszédébe és fülünkbe „akinek van füle a hallásra, az hallja meg!” mottóval.
A bonyolultnak tűnő Csicsóka – édesburgonya – angolzeller krémleves vaníliás libamáj érmével a valóságban sokkal egyszerűbb volt, mint amit barokkos elnevezése sugallt. Kissé matt karakterét oldotta a Patrícius birtok Bendecz dűlőből való 2007-es Furmintja. A bor hozta szokásos formáját, teljesen korrekt, nem hivalkodó ízeivel, eleganciájával most is tetszetős volt. Lehetett volna picit koncentráltabb, de hát 2007 ilyen volt.

Meleg előétel: “Tokaji” jércecomb rolád furmintszószban, karalábés burgonyapürével. A jérce jó ízű és állagában tökéletes volt, puha, omlós – ritkán lehet efféle háziszárnyashoz jutni. Béresék Lőcse Furmintja 2007-ből illatban és ízében is hozza még a hordó jegyeit, de ez itt alapvetően nem volt zavaró. Az összhang jó volt, a hús kifejezetten lágyította a bor cserzőanyagát.

Főételként Borjúpofa vargányás szószban, Puy-i lencseraguval vajban sült sárga és fehér puliszkával került a tányérokba. A borjúpofa nem egy drága alapanyag, de nehéz hozzájutni és sok idő kell az elkészítéséhez. Kalla Kálmán ex Gundel chef készítette újra ezt a fogást a 90-es évek közepén, de a vágóhidakon azóta se nagyon szeretnek bajlódni ezzel a holmival. Pedig remek fogások készíthetők belőle, nyomokban kocsonyásnak tűnő, jól elkészítve vaj puha állaga sokak kedvencévé hozta fel. A hús, a gomba és a 2007-es Urbán (Szepsy Furmint)
együttállása ezen az estén hibátlan volt. A többi furmint is jó volt, de az Urbán a Bor. Vastag, krémes, ásványos, hosszú, ízig-vérig mádi. Mi kell még?

Desszert: Tejfölös omlós fánk exotic saláta és joghurt krémmel. Mihályi László kreációjához
Orosz Gábor 2000-es 6 puttonyos Aszúját ittuk, ami nekem kicsit soknak tűnt. A desszert maga könnyed volt, nem túl édes, állagában sem hozott krémes vagy nehéz tónusokat, egy késői szüret szerintem itt jobb lett volna. Az aszúval amúgy minden rendben volt, bár Orosz Gábor fiatalabb tételei már sokkal határozottabb és tisztább stílust képviselnek.

Mindegyik bort a termelő mutatta be, a rendíthetetlen csapatot pedig az alkalmi főnök, Hercegh Zoltán. (Mógor Attila – 67 Étterem Székesfehérvár, Cetner
Attila – Imola Udvarház Eger, Bujdosó Barnabás – Stand Bisztró Budapest,
Takács Gábor – Andrássy Kúria, Németh László – 67 Étterem Székesfehérvár,
Mihályi László – Európa bajnok cukrász Desszertszalon Budapest) És tényleg jók voltak.

A vacsorával persze nem volt vége az estének, jó néhány pár táncolt, a többség viszont feltódult a galériára bort kóstolni. Tokaj Renaissance válogatás többnyire már ismert, különböző finomságokkal. Az est tanulsága: tele hassal nem lehet kóstolni… Így aztán megkerestem hűtlenül elhagyott Urbános poharamat, teletöltettem, majd párommal a termelőre koccintottam.

Utószó. A furmint iránt mutatkozó külhoni érdeklődés eddig többnyire innen, Európából érkezett, most Amerika is beszállt a kíváncsiskodók közé. A „The New York Times” február 8-i netes Dining and Wine oldalán Eric Asimov (vezető étterem- és borkritikus) osztja meg velünk furmintos élményeit, ezúttal Somlóra is kitekintve (Szent Ilona). A dolog súlyát nálam az sem csökkenti, hogy szerzőnkben az érdeklődést többnyire a külföldi kézben lévő birtokok borai generálták. Arra azért kíváncsi lettem volna, ő mit szól az Urbánhoz?
Mészáros Gabriella

A lehetőségek és esélyek konferencia programja

2011. január 19. szerda

M E G H Í V Ó
Kedves Barátunk!
Szeretettel várjuk 2011. február 25-én a

„LEHETŐSÉGEK ÉS ESÉLYEK”
 a világörökségi borvidékek térségfejlesztési politikájában

című konferenciára.
Szervező: Tokaji Borbarátnők Társasága

Helyszín: Degenfeld Palota (Tokaj, Kossuth tér 1.)
Program:

Levezető elnök: Béres Melinda, Tokaji Borbarátnők Társasága
13.00 – 13.05
A konferencia megnyitása; Kulcsár Edit, a Tokaji Borbarátnők Társaságának elnöke

13.05 – 13.10
A konferencia köszöntése; Májer János, Tokaj Város polgármestere

13.10 – 13.20
A kormányhivatal szerepe és feladatai a világörökség megőrzése, és védelme érdekében; Demeter Ervin kormánymegbízott

13.20 – 13.45
A világörökségi cím, mint térségfejlesztési esély a Tokaji borvidéken; dr. Takács András, Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség

13.45 – 14.10
A világörökségi borvidékek védelme; Richard Giefing, Burgerland Tartomány hivatali tanácsosa, Fertőtó Világörökség Egyesület

14.10 – 14.30
Világörökségi borvidékek Tokajban: az új tokaji múzeum szakmai koncepciójának bemutatása; Nagy Júlia, Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület

14.30 – 14.50
Védi-e a furmintot a világörökségi cím?, Mészáros Gabriella, Nemzetközi Borakadémikus

14.50 – 15.10
Hozzászólások, kérdések, válaszok

15.10 – 15.40
Szünet

15.40 – 16.10
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium lehetőségei a világörökségi Tokaji borvidék térségfejlesztési politikájának támogatása érdekében; Szőcs Géza államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium

16.10 – 16.25
A világörökségi cím, mint lehetséges eszköz a médiakommunikációban; Pálffy István, országgyűlési képviselő

16.25 – 16.55
A tokaji borok világa: ízek, illatok, dűlők és szőlőfajták a világörökségi tájon; Szepsy István, Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület

16.55 – 17.25
Hozzászólások, kérdések, válaszok

17.25 – 17.30
A konferencia zárása; Béres Klára, Tokaji Borbarátnők Társasága
KÍSÉRŐ PROGRAMOK

17.30 – 18.00
Tokaji borok kóstolója Mészáros Gabriella, Nemzetközi Borakadémikus vezetésével

18.00 – 19.00
Vacsora, állófogadás

19.00 –
Kötetlen beszélgetés tokaji borok és jó barátok társaságában a Degenfeld Palota pinceborozójában
Kérjük, hogy részvételi szándékát 2011. február 10-ig jelezze a következő címen:

kulcsar.edit1@gmail.com

Bízva a találkozásban és az eredményes közös munkában!

Kulcsár Edit
elnök
Tokaji Borbarátnők Társasága

Báli meghívó!

2011. január 19. szerda

MEGHÍVÓ

A Tokaji Borbarátnők Társasága
tisztelettel hívja Önt és barátait
VII. Jótékonysági Báljára,

melyet  2011. február 26-án 19 órai kezdettel rendezünk
a Tokaji Kulturális és Konferenciaközpontban (Tokaj, Serház u. 55.)
a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség javára.

Fővédnök:
Schmitt Pálné, Makray Katalin, a Magyar Köztársaság Elnökének Felesége

Fellépnek:
Török Tilla népzenész, népdalénekes , St. Martin,
Madarak zenekar és Szűcs István a Kormorán Együttes billentyűse

Divatbemutató:
Hampel Katalin különleges modelljeiből

Gálamenü:
Ruprecht László, az EU Elnökség főszakácsa és az encsi Anyukám Mondta Étterem összeállítása.
A vendégeket a borok és ételek világában Papp Endre kalauzolja.

A belépőjegy ára: 25.000,-Ft+ ÁFA

Szeretettel várjuk!

Kapcsolódó rendezvényünk: Lehetőségek és esélyek a világörökségi borvidékek térségfejlesztési politikájában c. konferencia, 2011. febr. 25-én 13 órától a Degenfeld Palotában (Tokaj) http://www.tokajiborbaratnok.hu/?p=558

Deluxe cikk: http://www.deluxe.hu/legjobb-balok-2011/20110121?hirlevel=1

 
Információ és jegyrendelés:
Májer Jánosné Arday Otilia, 3909 Mád, Rákóczi u. 59. Tel.: +36-30-239-7000,  otilia.majer@tokaj.hu
Kulcsár Edit, 1052 Budapest, Vármegye u. 11. Tel.:, +36-20-931-2234,  kulcsar.edit1@gmail.com