Tokaj-Hegyalja Piac 2017.május 14.

2017. május 13.

Szent Orbán Zarándoklat programja

2017. május 12.

Sajtó megjelenés Szent Orbán Zarándoklatról

2017. május 12.

Mádi Szent Orbán Napok

2017. május 10.

Szent Orbán Napok

2017. április 19.

Egy életút színei

2017. április 7.

A Tokaji Világörökségi Bormúzeumban 2017. szeptember 2. -ig látogatható Isa Schneider kiállítása.

Borverseivel  Karády  István előadásában találkozhattunk a Tokaji Múzeum kertjében 2017. június 24.-én a Múzeumok éjszakáján.

Interjú a Diplomata magazin tavaszi számában .

 

Kitüntették aTokaj-Hegyalja Piacot

2017. április 5.

Takács András Emlékdíj átadása és Világörökségi Szakmai Nap Bodrogkeresztúron. Idén az emlékdíjat az 5 éves  Tokaj-Hegyalja Piac kapta, gratulálunk az elismeréshez.

“Tokaj iránt elkötelezett kemény nők” hozták létre a piacot. Már 150 kézműves beszállítóval rendelkeznek 🙂 !

Várunk mindenkit az 55. vasárnapi  piacra 2017.04.09!

 

Sikk lett a mádi Furmint.

2017. március 31.

Tokaji Borbarátnők borai a Várkert Bazár kiállításmegnyitóján.

2017. március 31.

Szent Orbán Napok 2017.május.25.-28.

2017. március 29.

Szent Orbán pápa kultusza Tokaj-Hegyalján

A szent csontereklyéjének zarándoklata a Tokaji Borvidéken

A szőlőtermesztés és a borkészítés végigkíséri az emberiség kultúrtörténetét. Hazánkban a tatár-török dúlta szőlőhegyeket követően a filoxéra nem csak a szőlőket, hanem a szürethez kapcsolódó népszokások jelentős részét is pusztította. Az elmúlt évszázad kezdetétől szinte újra kellett teremteni a népi kultúránkból fakadó gazdag hagyományainkat. Magyarországon párját ritkítja az a gazdag, sokféle szellemi és tárgyi motívumkincsekkel gazdagított szokáshagyomány, mely a szőlő műveléséhez, a bor készítéséhez, fogyasztásához kötődik.

A kereszténység előtti pogány, görög – római – germán hitvilágra és az ókeresztény évszázadok hagyományaira vezethetők vissza a szenteknek ma is élő kultusza, a borszentelés rítusa.A természet pusztító erejének kiszolgáltatott termelők a különböző elemi károk ellen kezdetekben a görög Dionüszosz, a római Bacchus, a germán Odin és Thor, detöbb más istenségek segítését kérték, a föld termőképességének, a termés megőrzése céljából. A kereszténység és az általa képviselt kultúra megjelenésével az ókori pogány szokások, istenek világa helyébe a szentek kultikus tisztelete lépett. 

A szőlőt művelő gazdák ültetvényeiket igyekeztek az időjárás viszontagságaitól, minden külső bajoktól megoltalmazni. Szinte az esztendő minden hónapján egy-egy szőlővédő szent engesztelését kérték. Az ismertebbek között említjük meg Vince (jan.22., termés meghatározó ) Mátyás(febr.24., jégtörő), Medárd (jún.8., időjárás jósló) Donát (aug.7., jégeső ellen), Egyed (szept.1., szárazság ellen) és végül János(dec.27., a boráldás ünnepe) emléknapjait. A közkedvelt szentek neveivel jelölt kalendáriumi napok ünneplését az egyházi liturgia rítusai, a több évszázados időjárási megfigyelések alapján nyugvó tapasztalatok, a népi hiedelmekből fakadó jóslások együttesen határozták meg. A szőlőszentek tisztelete a hit világa mellett elsősorban a népies vallásosságot jelentik.  A reformációt követően az új vallások hívei továbbra is tiszteletben tartották a szentek nélkülözhetetlen szerepét, nem feledve segítségük kérését. A történelmi egyházak papsága, borlovagok, borászok, gazdák az érdeklődők sokasága jelenlétében napjainkban ökumenikus áldással, szenteléssel kérik a szentek jóindulatú közbenjárását.

A virágzó szőlőnek leginkább az Orbán nap körüli hidegek ártanak. A szőlősgazdák, borászok és kádárok jó idő esetén a szent szobrát körülvéve, örvendezve mulattak, a szobrot jelképesen meg is vendégelték, borral kínálták. Abban az esetben, ha a szent rossz időt hozott és ezzel veszélyeztette a jó termést, szobrát megszégyenítették, fizikailag is bántalmazták, megdobálták, ütlegelték, ledöntötték,gonosz szavakkal csúfolták, sőt ettől még sokkal nagyobb, durva illetlenségeket is elkövettek a szoborral szemben. Mindezen méltatlanságokra az egyház is felfigyelt és intette híveit a túlzottan pimasz kifejezések használatának,a gonoszkodó, megalázó viselkedési formák elkerülésére.

A római katolikus egyház két Orbán szentet ünnepel. Január 23-án emlékezik a Római Birodalomban, a 4-5.század fordulóján, Galliában, a mai Franciaország területén született és élt Langres püspökére, Szent Orbánra. Életrajzírója szerint a püspök tudott parancsolni a természet erőinek, esőt hívott a szőlőkre, viharokat hárított el. A szőlő, szőlőhelyek, szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok védőszentjeként tisztelik. A „francia” püspök alakja a 9. század környékén-feltehetően a népi vallásosságból eredően- a népi jámborságban összeolvadt Szt. Orbán pápáéval, aki így lett a mai napig is a szőlők védőszentje, miközben a hétköznapokban szinte teljesen feledésbe kerültek a Langres-i püspök csodatevő cselekedetei.

 

Magyarországon már Orbán pápát ismertük meg a szőlők védőszentjeként.Régi hagyományaink szerint a szőlőre kedvező időjárást biztosító patrónus Szent Orbán pápa,kinek május 25-re eső egyházi ünnepnapja a tavaszi fagyok végén található.Ez a nap Európa középső részén a nyár kezdőnapjának számít,ezáltal is válhatott a szőlőhegyek és szőlőskertek védőszentéjévé. Kultusza hazánkban a francia-német nyelvterületekről érkezve, a XVII-XIX. századokban elsősorban a Dunántúlon,Nógrád megyében és a Kis-Kárpátokban a legélénkebb, ugyanakkor a tokaji borvidéken kevésbé volt ismeretes.

Szt.Orbán pápa 150 körül született Rómában és 222-től halálig(230) volt Szent Péter 17. utódja. Legendája szerint nagyon előkelő római család sarja volt.  A nagy terjedelmű nyelvemlékünk, az 1527-ből való Érdy- kódex nevét,mint szőlővédőt még nem említi. A szent kultuszának egyik legrégebbi emléke a tiszteletére 1557-ben öntött 72 mázsás harang, melyet a Szent Erzsébet Főszékesegyház (kassai dóm) mellett 1628-ban épített Orbán-toronyban helyeztek el. A Kassa megye rozsnyói járásában lévő, a valaha szép szőlőskertekkel rendelkező Körtvélyes (mai nevén Hrusov) templomában található Szt. Orbán festményen olvashatjuk a következő feliratot.„S.Urbanus.Deus Virtutumrespice de coelo,visitavineasistas et perficeeasquasplantavitdexteratua.Curavit Antonius Horváth castellanusarcis K.Horka.AO.1754.”(Szt. Orbán.Erősségek Istene,tekints le az égből,látogasd meg e szőlőket és juttasd jó végre, amit jobbod ültetett. Állíttatta Horváth Antal krasznahorkai várnagy).  Kiemelkedő hazai emlékünk a gyöngyösi Szt. Orbán templom,mely alapjaiban szintén a 16. században épült.

A vértanú pápa ereklyéit jelen ismereteink szerint a 9. században a római Szt. Cecília bazilikában helyezték el. Itt tekinthető meg márványszobra, a 10. századból származó freskón a pápa alakja és egy márványtöredék görög betűs feliraton „OYRBANOC”néven szerepel.

Orbán szentéletű pápának szinte a teljes csont relikviáit XIV. Kelemen pápa (1705-1769-1774) a Monokon hitbizományi birtokos, kegyúri jogokat gyakorló Andrássy családnak ajándékozta. Az Andrássy család monoki kastélyukban,1771-ben (Nagykastélynak is nevezett épületben, a család 1881-ben elhagyja,1936-tól egyházi,majd 1948-tól állami tulajdonú)a rokokó jegyeket hordozó kápolnájukat Szent Kereszt tiszteletére szentelik fel.A korábbi hat holdas kastélykertben két évszázaddal ezelőtt 734 öles területen, a szőlő-mintatelepen hétféle bor és 23 féle csemegeszőlő fajtát telepítettek. Andrássy II. Istvánkegyúr erősen hitt abban,hogy Szent Orbán a szőlőhegyeit, kertjeit és mintatelepét a fagytól és jégtől egyaránt megvédi.Kérésére XIV. Kelemen pápa 245 évvel ezelőtt 1771-be  ajándékozta a családnak Szent Orbán pápa ereklyéjét.

Az ereklye 1772.május 19-én érkezett meg Monokra a Szent Kereszt kápolnába.A szent relikviáit díszes tartóban a kastély kegyurak kápolnájában helyeztette el, melynek később a monoki Boldogságos Szűz Mária, Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt plébániatemplom lett az őrző helye.A templomban a Szent Orbán ereklyetartó az eredeti díszes üvegszekrényben – a bíboros rangú római Szent Ereklyék Őre által kiadott és aláírt okmánnyal és pecséttel hitelesítve(1771.március 18.)- őrzi a szent földi maradványait. Aranyozott, üvegablakos koporsója fából készült, oroszlánlábakon áll, mely jelképezi a szent erejét, mint minden gonosz és rossz elhárítóját.Az ereklye 240 éviga változó világ kénye kedvének kiszolgáltatva, akarva, akaratlanul szinte teljesen elfeledve, még a vallásos emberek elől is elzárva, hosszú éveken keresztül titkolva várta a szebb napokra történő visszatérését.

 

 

Az 1872-be alakult Tarcali Vegykísérleti Állomás és Pincemester Képző Intézet szellemi örökösei, az öt évvel ezelőtt, 2011-be alakult Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Nonprofit Kft. munkatársainak és igazgatójának, dr. Bihari Zoltán c. egyetemi docensnek, Tokaj-Hegyalja szőlő-és borkultúrája kiválóságának köszönhetően Szent Orbán pápa tisztelete újra éledt. Bihari Zoltán és Somogyi Krisztina „Megtaláltuk Szt. Orbánt!”című dolgozatukban hívják fel a figyelmet a szent erejében bízva, a tiszteletében, ismertségében rejlő jó szándékú lehetőségekre. A továbbiakban említik: ”…Igazán el sem veszett, de mégis elfejtették a borászok, hogy valójában hol is van Szt. Orbán ereklyéje…Nagy fájdalmunk azonban, hogy a borvidék ezt nem fedezte fel. Ez lehetne akár egész Hegyalja marketingjének a gerince.Lehetne búcsújáró hely,hatalmas vallási és akár szakmai turizmust lehetne köré építeni. Körmenetek és tényleges megemlékezések sejlenek fel szemeim előtt. Itt tehát a feladat,építsünk erre a kincsünkre!”(Szőlő-levél,elektronikus folyóirat. 2. évf. 6. sz. 2012/szeptember.)

A gondolatokat tett követte. A 2003-ban Mádon 18 alapító tag részvételével, Kulcsár Edit elnök vezetésével megalakult Tokaji Borbarátnők Társasága – akiknek célkitűzései között szerepel a szőlőtermesztéshez és a borászathoz kapcsolódó hagyományok megőrzése és folytatása, megalakulásuk 10 éves kis jubileumát ünnepelve, 2013 tavaszán megkezdték az előkészületeket egy Szent Orbán-zarándokút előkészítésére.A Tokaji Borbarátnők Társasága Tokaj-Hegyalja szőlő-és borkultúrájának, vallási hagyományainak, jeles kulturális értékeinek fenntartása és megismertetése céljából – vállalásukkal szinte kulturális missziós feladatokat teljesítve – indítják útjára a tematikus, zarándok, kulturális útvonalat, mely Szt. Orbán pápa nevét viseli.

2013.május 25-én indul első Tokaj-hegyaljai körútjára ” Monok pápája” Szt. I. Orbán pápa csontereklyéje az eredeti díszes üvegkoporsóban. Az ünnepélyes külsőségeket, az események ceremóniáját Koltay Gábor Magyar Örökség- és Balázs Béla díjas,Érdemes művész, filmrendező készítette elő és dirigálta. A honvéd díszőrség kíséretében a szent ereklye Monokról indulva Golop, Rátka, Mád, Tarcal érintésével érkezett meg Tokajba, az akkor újjáépítésnek 100. évfordulóját ünneplő Jézus Szíve tiszteletére szentelt templomba. Az érintett településeken a lakosság jelenlétében, helyi művészeti csoportokkal együtt, egyházi és világi vezető személyek fogadták a szentet. Mádon az ökumenikus köszöntésen dr. Székely János Esztergom-Budapesti Főegyház megyesegéd püspöke is megemlékezett a pápáról. Az ereklye június 8-án erdőbényei és szerencsi rövid látogatását követően érkezik vissza őrző helyére a monoki plébániatemplomba.

A jeles eseményről dr.Bihari Zoltán a következőket írja. „ Megrendezésre került szervezésbe a Szt. Orbán Körmenet! Már vagy egy éve vetettük fel, hogy nem hagyományos marketing lehetne Tokaj-Hegyalján lévő szent Orbán ereklye nyilvános bemutatása. Nos, sikerült is megszervezni az első megemlékezést. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a monoki, mádi és tokaji polgármesterek, valamint a Tokaji Borbarátnők Társasága a program mellé állt és a Római Katolikus Egyház támogatását élvezve nagy erőkkel belevetette magát a szervezésbe.”(Szőlő-levél,elektronikus folyóirat,3.évf.6.sz.2013/június.)

A 2013 óta évente ismétlődő Tokaji Szt. Orbán Zarándoklat újabb elemekkel gazdagodva, a negyedik alkalommal 2016.május 20-22. között került megrendezésre.21-én az utazó ereklye Monok,Tállya,Mád,Tarcal (gróf Degenfeld Szőlőbirtok),Tokaj és Bodrogkisfalud (Patricius Borház) érintésével másnap Erdőbénye (Béres Szőlőbirtok és Pincészet),Olaszliszka,Sárospatak,Hercegkút útvonalon érkezett vissza őrző helyére, Monokra.A három napos zarándokút vendégváró és a csontereklyét bemutató szép feladatkört méltóságteljesen viselve Regéczy-Béres Melinda a Tokaji Borbarátnők Társaságnak tagja töltötte be.

2016-ban az ereklye tartójának helyreállítása megtörtént, amit a közel két és fél évszázados eredeti állapota indokolt. Ezt követően már nem az egész ereklye és háza teszi meg a zarándoklat útvonalát. A Magyar Nemzeti Múzeum főrestaurátora, Dombóvári Judit végezte el az ereklye és hajlékának helyreállítását és az általa tervezett és kivitelezett egy ún. utazó ereklyetartóba helyezett csontdarabka lett a körmenetek, ünnepségek, és a zarándok útvonalak vezető és kísérőtársa. Az utazó kis ereklyetartó használata elősegíti a több évszázados ereklyének és házának gondos védését, biztonságos megőrzését.

A Tokaji Szent Orbán Zarándoklat együtt jelenti a zarándok a kulturális és turisztikai útvonalat. A regionális útvonalnak több tartalmi eleme van.A szellemi örökséget Szt. Orbán pápa tisztelete alapozza meg, melyhez csatlakozik Tokaj-Hegyalja 27 települése,mint útvonal,társul hozzá a szőlészettel,borászattal kapcsolatos tevékenységek bemutatása,megismertetése. A célok között fontos szerepet játszik Tokaj-Hegyalja térségfejlesztése, a gazdasági szemlélet.Az útvonal elősegíti a kulturált borfogyasztás népszerűsítését,bevonja a települések helyi művelődési közösségeket a programok gazdagításába,átölelve a kultúra számtalan területét. Hozzájárul Tokaj-Hegyalja település lakói által igényelt szórakoztató jellegű igényeihez,egyúttal erősítve a helyben élők kulturális identitását. A programokban együtt jelenik meg a szakrális és profán örökség, a szőlő mint termés  a bor mint termék.

A Tokaji Szent Orbán Zarándoklat rangját növelheti és akár nemzetközi szerepét erősítheti, hogy a vallási, kulturális útvonal hazánk egyetlen világörökségi borvidékén, helyszínén, 2002 óta az UNESCO által elismert „Tokaj-hegyaljai Történelmi Borvidék mint kultúrtáj” helyszínén történik.

A zarándok útvonal jelenlegi elemei tovább bővíthetők Tokaj-Hegyalja egyéb, meghatározó értékeinek bemutatásával (kastélyok,múzeumok,várak,stb.)Kölcsönös kapcsolatokat lehet kialakítani Európa és országunk azon borvidékeivel, borászataival, egyházakkal és polgári szervezetekkel, ahol előtérbe helyezik Szt. Orbán pápa emlékének őrzését. Az idő múlásával akár egy európai zarándok-kulturális útvonal kialakítását is magával hozhatja. A képzőművészetek, zene, irodalom és tudományok területeire pályázatok kiírása, a borok és palackok a szentről történő elnevezése további lehetőségeket biztosíthat Orbán kultuszának növelésére. A zarándoklatok szélesedő, változatos programjaival, tevékenységével jelentős mértékben közreműködhet egész Tokaj-Hegyalja és névadó településének, Tokaj város távlati terveinek megvalósításában. Programjait bővítheti 2015-ben alakult tokaji Világörökségi Bormúzeum partneri szerepével, ahol bemutatásra kerülnek az európai világörökségi borvidékek. Munkálkodásuk során hozzájárulhatnak Tokaj városának sikeres „Európa Kulturális Fővárosa 2023” pályázat benyújtásához és eredményes szerepléséhez, mely egész Tokaj-Hegyalja európai hírnevét,ismertségét lenne hívatva növelni.(A tanulmány szerkesztett változata a Honismereti Szövetség folyóiratában, a Honismeret 2017/1-es számában jelent meg).

Várhelyi Gyula

 

Felhasznált irodalom.Csoma Zsigmond: A szőlő és a bortermelés története. Eszterházy Károly Főiskola. Eger,2012; Diós István: Szentek élete I-II. Szent István Társulat. Budapest,2009; Magyar Katolikus Lexikon I-XV. Főszerkesztő Diós István, szerkesztő Viczián János. Szent István Társulat. Budapest, 1993-2010; Magyar városok monográfiája. Szerencs és vidéke (Monok). Szerkesztette Dr. Barna János. Budapest, 1931. 153; Dr. Tóth K. János: Római virágszedés. Művészettörténeti Társaság. Bécs,1988. 460.