Szent Orbán

Szent Orbán 

A szőlőhegy a magyar paraszti kultúrában nemcsak a szőlőművelés és a borkészítés helyszíne, hanem közösségi, társadalmi funkciója is figyelemre méltó. A szőlőhöz és borhoz kapcsolódó mágikus eljárásokon, rituális cselekedeteken kívül, amelyek a különböző természeti csapások és kártevők ellen védelmezték a termést, a múltban és a jelenben számos ünnep, szokás és hiedelem kötődött a szőlőhegyhez. Ezek egy része mára teljesen eltűnt, illetve csupán az idős generáció emlékezetében él, más része pedig hiedelemhátterét elveszítve közösségi ünnepként van jelen a hegyi gazdák életében. A szőlőhegyek a búcsúk, keresztek, körmenetek révén ma is fontos szerepet játszanak egy-egy település vallási életében, szakrális térhasználatában.

Éves fejlődése során a szőlő számtalan időjárási és természeti hatásnak van kitéve. A növény számára e kritikus időszakok átvészelését a múltban különböző szentek pártfogása biztosította. A szőlővédőszentek többsége ugyan nincs kapcsolatban a szőlő- és bortermeléssel, de ünnepük egybeesik valamilyen fontosabb munkaalkalommal vagy a növényre káros időjárási tényezővel. Ezek a szentek éppen emiatt válhattak egy-egy kritikus időszakban a szőlő-, illetve bortermés védelmezőivé. Lehetnek időjárási védőszentek (pl. Orbán, Donát) és a termés-munka-szüretidő patrónusai (pl. Márton). Vannak azonban olyan szentek is, akiknek kultusza egy adott helyen valamilyen természeti csapás következtében alakult ki.

A szőlővédőszentek tisztelete már a középkorban elterjedt Magyarországon, a 18. században pedig erőteljes egyházi és főúri támogatással tovább erősödött kultuszuk. A szenttiszteletnek az ökológiai viszonyokkal, adottságokkal való szoros kapcsolatát mutatja az a tény, hogy a 19. század második felében Európa borvidékeit végigpusztító filoxéravész után elmaradtak a szőlővédőszentek tiszteletére tartott körmenetek, misék, búcsúk, és felújításuk csak a szőlők újratelepítését követően történt meg.

Tiszteletük ma sem merült feledésbe, sőt számos szőlőtermő vidéken új kultuszformák elterjedésének lehetünk tanúi. A szőlővédőszenteknek tulajdonított óvó, védelmező funkció ugyan háttérbe szorult, a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek eltűntek, de a szőlőhegyi közösségek ma is szívesen emlékeznek meg ünnepeikről, amelyek sokfelé turistalátványossággá váltak. A manapság kialakult ünnepi szokások, rítusok, amelyek gyakran tudatos hagyományteremtési folyamat eredményeként jöttek létre, már egészen más szerepet töltenek be egy-egy közösség életében. Elsősorban az adott közösség összetartását, a közösségiség megteremtését célozzák, vagy éppenséggel általuk válnak felismerhetővé a közösség határai.

Orbán, az „utolsó fagyosszent” ünnepének időpontja a szőlő fejlődésében a virágzás szakaszával esik egybe. A növény vegetációja szempontjából tehát igen fontos, a jövendő termés mennyiségét befolyásoló tényező az időjárás.

A szőlőműveléssel kapcsolatos szentek közül Orbán időjárási patrónus. I. Orbán pápa 223-ban került a pápai trónra, 230-ban vértanúhalált szenvedett. Középkori hagyomány szerint ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és paténáját (tányérkáját) aranyból vagy ezüstből készítsék. Személyének a borral való ilyetén kapcsolata és emléknapjának a szőlő fejlődése szempontjából kritikus időpontja együttesen tette Orbánt a szőlőművesek, kádárok és kocsmárosok védőszentjévé.

  1. Orbán pápa földi maradványai több mint hat évszázadon át Rómában nyugodtak. Az Orbán-ereklyét 849-től 1771-ig az elzászi szőlővidéken található Erstein városka kolostorának templomában őrizték. 1771-ben XIV. Benedek pápa Andrássy István grófnak ajándékozta, aki birtokán, a Tokaj-Hegyalja közeli monoki kápolnában helyezte el.

Szent Orbán magyarországi tiszteletének kezdetét a kutatás a középkor legvégére teszi. Valószínűleg a kontinentális német szőlőterületekről: a közép- és délnémet, az osztrák, valamint a dél-tiroli szőlő- és bortermő vidékekről kerülhetett hazánkba ennek az ünnepnek az ismerete. Terjesztésében szerepük lehetett a török hódoltság után érkező telepeseknek.

Az Orbán-kultusznak Nyugat-Európában és hazánkban a középkortól a 19–20. századig igen hasonlóak az elemei: ha az idő enyhe volt, ünnepi körmenetben dicsőítették a szentet, szobrát, képét megkoszorúzták, szőlőhajtásokkal díszítették, s meglocsolták borral, kedvező termést kérve.Ha Orbán fagyot hozott, fennhangon szidalmazták, megfenyítették, olykor tettleg megszégyenítették: szobrát vagy képét a sárba dobták, levizelték, megcsonkították.

Nürnbergben egészen a 17. századig május 25-én ún. Orbán-lovaglást rendeztek: Orbán megtestesítője egy apró tükrökkel és pohárkákkal teleaggatott fenyőcskét vitt, amit végül egy vízzel teli teknőbe dobott. Sargansban (Svájc) e napon a szőlővédszent képét megmerítették a kútban. Ez a vízzel való keresztelés tulajdonképpen áldást kérő termékenységvarázslás volt egy jó bortermést hozó év reményében. Szokás volt a szentet borral leönteni, majd áldomást inni.

Egy 16. századbeli sváb kéziratos forrás szövege szerint a szőlőtermesztő parasztok a szent szobrát vagy képét tiszta, derült időben bevitték a kocsmába, poharakat, üvegeket, szőlővenyigét akasztottak rá, és tiszteletére serleget ürítettek. Az ilyen, üvegből vagy porcelánból készült „Orbán-pohárkákat”, amelyekre a szent képe volt vésve, illetve festve, csak e napon használták.

A frankok a középkorban a szent szobrát a piactéren egy asztalra állították, jó időben megkoszorúzták, borral locsolták, rossz időben viszont sáros vízzel öntötték le. A későbbi időkben a magasztalás vagy megszégyenítés szokását ősszel is folytatták. Ezek az események Orbán egész éves munkájának őszi értékelését mutatták.

A magyar borvidékeket tekintve leginkább az Alföldön, Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon találkozhatunk Szent Orbán tiszteletének múltjával. Az Orbán-ünnepek az utóbbi évtizedekben majálisszerű, sok esetben idegenforgalmi célzatú rendezvényekké váltak, legismertebb ezek közül hazánkban a hajósi Orbán-ünnep.

Szerző: Mód László-Simon András

2018. május. 25-27. Szent Orbán Napok 

Május 25-én ünnepeljük Szent Orbán napját. A hagyomány szerint Orbán az utolsó fagyosszentek egyike, s mint ilyen, kultuszát többek között annak is köszönheti, hogy ez az időszak a szőlővirágzás ideje, és a fagyok súlyos károkat okozhatnak a későbbi termés szempontjából. Szent Orbán egyébként egy korai keresztény pápa volt a 3. században, és vértanúhalált szenvedett. Valószínűleg az ő nevéhez fűződik az, hogy a mise keretén belül az áldozati kehely aranyból vagy ezüstből kellett, hogy készüljön.
Szent Orbánt a szőlőművesek, a kocsmárosok, a kádárok is védőszentjüknek tartották, és nagyon sok szobor őrzi emlékét szőlőhegyeinken. A szobrokon kívül néhány dűlő vagy hegyoldal is az ő nevét viseli. A szőlőhegyeken gyakran rendeztek körmenetet ezen a napon, és a Szent szobrait friss szőlőhajtásokkal díszítették, és elsősorban a fagyok ellen és az időjárás pusztítása ellen kérték az ő segítségét. Egy-két borvidékünkön szokás volt jó termés esetén borral locsolni és virágokkal díszíteni a Szent szobrát, míg rossz termés idején sáros vízzel öntözték le. A Szent kultusza német nyelvterületről érkezett hozzánk a 18. században, és ott a magyarországinál komolyabb ünnepségek, rituálék sora jelezte Orbán fontos szerepét. Ünnepén gyakran díszes poharakból, üvegekből fogyasztották a bort, és tiszteletére ürítették edényeiket. Mindenkit szeretettel várnak a Tokaji Borbarátnők májusban a hagyományosan megrendezett Szent Orbán zarándoklatra és programsorozatukra !

 

 

 Áldást oszt Orbán,
pásztorbottal kezében,
bádogtető alatt,
és borra-szomjas torkából
buzgó imádság fakad:
“Hess, múljék tőlünk
a csúnya fagy !
( Petrőczi Éva )

 

 

 

 

A májusi eleji fagyosszentek – Pongrác, Szervác és Bonifác – mindenki számára jól ismertek, azt viszont már kevesebben tudják, hogy van még egy negyedik is, mégpedig Orbán (Közép- és Nyugat-Európában: Urban), akinek május 25-én van az ünnepe. Bár a második vatikáni zsinat törölte a szentek sorából, a szőlősgazdák, borászok, kádárok és kocsmárosok közül – akiknek ő a patrónusa, a védőszentje – sokan még ma is nagy jelentőséget tulajdonítanak az Orbán napi időjárásnak.
Az elzászi szőlőművelő parasztok szerint általában május 25-ére szűntek meg végleg a hideg éjszakák. Valószínűleg emiatt mondhatták a francia szőlősgazdák, hogy Szent Orbán előtt a bortermés bizonytalan. Az enyhülést illetően hasonló véleményen lehettek a csehek is, mert ismert szólásuk szerint Orbán elzavarja anyját a kályhától. Hasonló jelentésű volt az Orbán napi időjárás nálunk is. A népi regula szerint “savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő.” Hosszú távú prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint “amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz.”

Sajtó megjelenések 2017.

2017. május 25-28. Szent Orbán Zarándoklat 

2016. május. 20-21 Mádi Szent Orbán Napok

 Sajtó megjelenések 2016.

 

                

 

2016. május.20-22 Szent Orbán Zarándoklat

Dékány Tibor Isten és bor 

2015. május 23-24. Szent Orbán Zarándoklat

2014. május 25. Mádi Szent Orbán Nap

2014. május. 24-25 Szent Orbán Zarándoklat 

Ki is volt Szent Orbán? I. Orbán pápa születésének ideje ismeretlen, 222.-ben I. Callixtus halála után választották a római gyülekezet püspökévé, vagyis pápává (222-230). Ugyanebben az évben koronázták császárrá Alexander Severust, aki a kereszténységet nem üldözte, s bár törvényi helyzetük nem változott, de lényegében a keresztények ez időben teljes háborítatlanságot élveztek.

Szent Orbán munkásságáról szinte semmit sem tudunk, nem ismerjük halálának körülményeit sem, de a békés korszakból következően valószínűleg természetes halállal hunyt el, bár egyes vélekedések szerint vértanú halált halt. A középkori hagyomány szerint Ő rendelte el, hogy a mise áldozati kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék, ezért kehellyel, vagy szőlőfürttel szokták ábrázolni. Részben ezért is választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak. Az Orbán napja (május 25.) körül hűvösre forduló idő az épp virágzó szőlőnek ártalmára szokott lenni. Az országban a szőlő- hegyeken sok helyen találkozhatunk szobrával, de templomot és kápolnát is szenteltek tiszteletére. Európa-szerte tisztelt szent Európa szinte minden táján ismerik és tisztelik Szent Orbánt. Számos borvidéken, főként Franciaországban és Németországban, a legfontosabb borvidéki szentként tartják számon. Védőszentje Bougonne-nak és Champagne-Ardenneknek is.

Hazánkban is nagy tiszteletnek örvend, mint a szőlőt védő szent. Olyan – nyira, hogy a tiszteletére szentelt legnagyobb torony Kassán áll. De ki is volt Szent Orbán, vagy ahogy Tokaj-Hegyalján sokfelé nevezik: „Urbán”? A Szent Orbán ereklye útja Tokaj-Hegyaljáig I. Orbán pápa földi maradványai több mint hat évszázadon át Rómában nyugodtak. A Szent Orbán-ereklyét 849-től 1771-ig az elzászi szőlővidéken található Erstein városka kolostorának templomában őrizték. Ekkor terjedt el Orbán tisztelete az egész nyugati világban. Gróf Andrássy István 1771-ben Rómában járt. A tokaji aszúbort iszogatva került szóba, hogy e neves magyar borvidék nem minden évben terem aszú készítésére alkalmas szőlőt és hogy a tavaszi fagyok milyen nagy károkat okoznak. Állítólag ekkor ajándékozta az egyházfő a magyar grófnak Szent Orbán teljes ereklyéjét, melyről adománylevél is szól. Elzászból átszállították Monokra, ahol Andrássy gróf ekkor épült kápolnájában helyezték el. Az ajándékozási okirat névre szóló és hiteles. Itt található tehát a borvidékünkön Szent Orbán ereklyéje. Monokon, a Sarlós Boldogasszonynak szentelt római katolikus templomban, a XIV. Kelemen pápa által adományozott eredeti oroszlánlábas, aranyozott ereklyetartó-ban őrzik.

Comments are closed.